MAHOP pályázat:

A horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése (RESEARCHFISH)

A RESEARCHFISH projekt konzorciuma, a Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, Haszonállat-génmegőrzési Központ és az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának együttműködésében kívánja hat őshonos halfaj intenzív termelését és ezen keresztül az intenzív haltenyésztést megújítani.

A Kedvezményezett neve: Haszonállat-génmegőrzési Központ
     - konzorciumvezető: Szent István Egyetem
     - konzorciumi tagok: Debreceni Egyetem, Haszonállat-génmegőrzési Központ, MTA Agrártudományi Kutatóközpont

A projekt címe: A horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése (RESEARCHFISH)

A szerződött támogatás összege: 741 479 536 Ft,

A támogatás mértéke (%-ban): 100 %

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020.07.31.

A projekt azonosító száma: MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002

A projekt tartalmának rövid bemutatása 

A magyarországi akvakultúrára napjainkban is az extenzív, ponty-centrikus tógazdasági termelés jellemző. A hazai haltermelés intenzitása és volumene alacsonynak mondható. Bár Magyarországon viszonylag kevés intenzív, illetve recirkulációs haltermelő üzem működik, az ágazat szerepe a hazánk haltermékkel történő ellátásában a jövőben várhatóan egyre inkább emelkedni fog. A kontrollált körülmények között történő, zárt rendszerű intenzív haltermelés ugyanis sokkal inkább meg tud felelni az élelmiszerbiztonsággal és élelmiszerminőséggel kapcsolatos fogyasztói elvárásoknak, emellett a modern recirkulációs rendszerekben a fenntarthatósági szempontok is jobban érvényesülnek. Az intenzív haltermelés további előnye, hogy napjainkban a fogyasztói piac és a kereskedelem a folyamatos, állandó minőségű hal előállítást és szállítást igényli. Ennek biztosítása csak intenzív technológiák alkalmazásával lehetséges. Ugyanakkor egy adott halfaj tenyésztése során bevezetett termelési változtatások vagy egy új halfaj tenyésztésbe vonása során minden esetben számítani kell korábban nem észlelt betegségek jelentkezésére, vagy eddig jól kontrollált betegségek térhódítására.

A fenti okok miatt az RESEARCHFISH projekt konzorciuma, mely a Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, Haszonállat-génmegőrzési Központ és az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának együttműködésében kívánja hat őshonos halfaj intenzív termelését és ezen keresztül az intenzív haltenyésztést megújítani.

Az egyik őshonos, ugyanakkor a hazai intenzív halnevelésben egyelőre újnak tekinthető halfaj a csapósügér. Előzetes tapasztalataink alapján elmondható, hogy a mesterséges és szezonon kívüli szaporítás, valamint a tartási és fenntartható (alacsony halliszt és halolaj tartalmú) takarmányozási technológia továbbfejlesztésével a halfaj nevelésének intenzív rendszerekbe történő beillesztése megvalósítható.

A hazai halgazdálkodás az elmúlt évek jogszabály változásainak, illetve gazdálkodási szemlélet átalakulásának köszönhetően jelentősen megváltozott. A természetes vizeken a horgászati hasznosítás kapott prioritást a kereskedelmi célú halászattal szemben, így e vizek népesítő anyag igénye is átalakult. Megnőtt a kereslet a horgászati szempontból jelentős, őshonos pontyfélék iránt (balin, jász, paduc, domolykó, aranykárász, compó). Ezen fajok tenyésztésével kapcsolatosan ugyan vannak előzetes eredményeink, de ez a technológia a hazai pontycentrikus termelési szerkezetben sajnos nem működik rentábilisan. A piaci igények és a recirkulációs technológia fejlődése azonban megteremtette a lehetőséget arra, hogy a keltetőházak mellett létesítendő kisméretű, low-cost, víz visszaforgatást alkalmazó intenzív rendszerekben ezek a fajok gazdaságosan termelhetőek legyenek. Ennek a technológiának az elterjedéséhez azonban több részletet tisztázni kell. Így a szaporítási technológia hatékonyságát növelni szükséges, ki kell dolgozni az intenzív előnevelés és egynyaras nevelés technikai részleteit, fel kell tárni a genetikai hátteret, illetve azokat a projektbe bevont halfajokat potenciálisan veszélyeztető kórokozókat is vizsgálni kell.

A fenti célok megvalósításához az adott fajok tenyésztés technológiájának fejlesztésén túl szükség van a műszaki háttér adaptálásra is. A konzorcium tagjai éppen ezért a projekt keretében vizsgálják az elfolyó víz kezelésének különböző módszereit (akvapónia, multitrófikus rendszerek, az ammónium, nitrát és foszfor kémiai úton történő kicsapása), a valamint az úszó ketreces halnevelés fejlesztésének lehetőségeit.

Végezetül fontos eleme a projektnek a disszemináció, hogy az elért eredmények minél hamarabb, közvetlenül jussanak el végfelhasználókhoz: a haltermelőkhöz és halgazdálkodókhoz. A projektmegvalósítás során létrejönne egy modern, minden igényt kielégítő Tudás- és Technológiatranszfer Központot (amely magába foglal többek között Tudástranszfer Bemutatótermet, egy molekuláris biológiai laboratóriumot és több kutatói demonstrációs helyiséget), mely alkalmas a konzorciumi tagoknál a projekt megvalósítás során kifejlesztett technológiai elemek és gyakorlatorientált ismeretek folyamatos, modern eszközökkel történő átadására (tudásmegosztásra).