Back to top

Mi az összefüggés a globális gazdaság teljesítménye és a biológiai sokféleség között?

Egy tanulmány rámutat arra, hogy a világ GDP-jének csaknem fele a környezettől és annak erőforrásaitól függ. Ha az ökoszisztémák összeomlanak, az beláthatatlan következményeket okoz a globális gazdaságban.

A Világbank "The Economc Case for Nature" című jelentése szerint a biológiai sokféleség csökkenése miatt a következő kilenc évben évente akár 2,3 billió euróval is csökkenhet a globális GDP. A dokumentumot a biológiai sokféleséggel foglalkozó nemzetközi tudományos és politikai platform és az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi testület készítette, amelyek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét támogatják.

A jelentés kiemeli, hogy Fekete-Afrikát és Dél-Ázsiát érinti leginkább az ökoszisztémák összeomlása miatti GDP-csökkenés évi 9,7 százalékkal, illetve 6,5 százalékkal. Ennek oka, hogy a régiók függenek a beporzott növényektől, és csak korlátozottan képesek más termelési és fogyasztási alternatívákra áttérni.

A biológiai sokféleség lehetővé teszi a kórokozók elleni védelmet és a környezeti paraméterek szabályozását és ezzel elegendő élelmet, ivóvizet és levegőt tud biztosítani. Védelme az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú része, mivel a biológiai sokféleség csökkenése a tengeri és erdei ökoszisztémákat is fenyegeti. Amint a dokumentum szerzői rámutatnak, a világ GDP-jének csaknem fele a környezettől és annak erőforrásaitól függ. Az élelmiszeripar, a mezőgazdaság vagy az építőipar a természettől függenek – ezek az iparágak a világgazdaságon belül mintegy 7,3 billió eurót termelnek.

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének 196 tagja a tervek szerint októberben a kínai Kunmingban tartja COP15 elnevezésű konferenciájukat, amelyen várhatóan új globális keretet fogadnak el a természet védelmére és helyreállítására. A csúcstalálkozót követően pedig remélhetőleg kézzelfogható eredményeket hozó intézkedéseket dolgoznak ki a biológiai sokféleség csökkenésének pozitív irányú megváltoztatása érdekében. Az eredeti tervek szerint már 2020-ban sor került volna rá, de a világjárvány miatt elhalasztották.

A kunmingi konferenciát lehetőségnek tekintik arra, hogy gyakorlati célokat fogadjanak el, mint például a szárazföld 30%-ának és az óceánok 30%-ának védelme 2030-ig, azaz megvalósítsák a 30×30-as célt. Erre többek között azért is lenne nagy szükség, mert a Nature folyóiratban nemrégiben közzétett kutatások szerint az Amazonas esőerdő nagy része már most is több CO2-t bocsát ki, mint amennyit képes elnyelni. Az amazóniai esőerdő egyike az éghajlati rendszer tucatnyi kritikus pontjának, amit a múltban "a Föld zöld tüdejeként" emlegettek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/agronews.com.pl

2021.08.21.