Back to top

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

A Magyartarka kettős hasznú szarvasmarha hazai tenyésztett állománya jelenleg 28 ezer tehén körül van. A rendezvényen elhangzott, hogy a nagyobb létszámú telepek esetén látható, hogy tulajdonosváltások történnek, amelyek eredményeként a befektetők nem biztos, hogy a magyartarka fajta mellett maradnak. Ezért az a folyamat figyelhető meg, hogy a fajta leginkább a családi gazdaságok választása. Az ő helyzetük javítására jelenthet megoldást a robotizált gépi fejés rendszere. A munkaigényes folyamat automatizálása nem jelenti azt, hogy a gazdálkodóknak ne lenne feladata az állatokkal. A szakmai napon pont ezeket az új feladatokat vették számba és ismertették a robotfejési rendszer műszaki, takarmányozási és tenyésztői feladatait.

Vágó Barnabás, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője előadásában összefoglalta, hogy a robotizáció a gazdálkodók számára milyen előnyökkel is jár. Egy fejőrobot betartja a szakmai protokollt, a munkaerőt (amiből most kevés van) helyettesíti, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági célokat szolgál, alkalmazkodik a tejleadás élettani folyamataihoz. Ezek mellett 10-15%-kal növeli a tejtermelést, real time adatokat biztosít amely segíti a tenyésztési célok elérését, csökkenti a tőgybetegségek és gyulladások kockázatát, minimalizálja a tehén kiesést. A robottechnológia előnyei mellett a tenyésztőkkel szemben elvárásokat is jelent. Ilyen a robotfejésre alkalmas állat: fattyúbimbó mentes tőgyek; megfelelő tőgymélység, bimbóállás, bimbóforma; egészséges lábak, lábvégek, továbbá fontos eleme a szakember, valamint az olyan robotizálható elemek, mint jászol menedzsment; takarmány kiosztás, átkeverés, feltolás. Elvárás, hogy a fejőházi takarmányozás után át kell térni az automatizált fejőrendszerekben alkalmazott takarmányozási struktúrára (TMR - PMR).

A holland Lely, a német GEA Farm és a svéd DeLaval cégek piacvezetők a fejőrobotok területén. A szakmai napon a svéd gyártó termékével ismerkedhettek meg a gazdálkodók. Faludi Gergely termékmenedzser előadásában elhangzott, hogy a tehenészeteket világszerte, tehénlétszámtól függetlenül az motiválja a váltásra, hogy csökkenteni akarják a munkaerőköltségeket, rugalmasabb életmódot szeretnének, képessé akarják tenni gazdaságukat a növekedésre és a fejési költségeket optimalizálják. Ezek a robotok egységenként 60 tehén napi fejésére alkalmasak.

Három féle tehénforgalmat lehet programozni. Ez azt jelentik, hogy a pihenés – evés – fejés mint a tehenek fő élettani folyamatai között szabadon és kétféle irányított módon van lehetőség a forgalom szabályozására. Mint elhangzott, ez az egyik alapja és eldöntendő kérdése a sikeres működtetésnek. A másik, hogy a gazdaságirányítás tehénközpontú döntéseket hozzon a takarmányozási stratégiára összpontosítva. De fontos döntés a bevezetés előtt a trágyakezelés és a szellőzés technikájának meghatározása, így az istállók elrendezése is, amelynek a tehenek igényeihez kell igazodnia. A rendszer egészét tekintve a beszerzés mellett komoly tényező az üzemeltetési költség. Ez megfelelő tervezéssel nagyon nagy mértékben csökkenthető, ezért a fejőrobotokat gyártó cég szakemberei komoly segítséget jelentenek a gazdák számára.

Szintén lényeges, hogy egy cég ne csak gyártson és kereskedjen a berendezésekkel, hanem megfelelő szervizháttérrel is rendelkezzem. Hiba esetén a gyors helyszíni megoldás a tehenek számára is fontos. Komlósi Gergely, az Agrofeed szarvasmarha telepi szerviz manager előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a fejőrobot önmagában csak egy eszköz, ami megfeji a teheneket. A technológiai és a menedzsment fogja meghatározni a robotfejés sikerességét! A takarmányozással szembeni kihívás, hogy a TMR helyet PMR plusz robot abrakra van szükség. Meghatározó a PMR szecskamérete, homogenitása, nedvessége, valamint mivel a PMR könnyebb, ezért gyakoribb feltolást igénnyel. Pozitívum, hogy a rendszer használatakor a tehenek gyakrabban, kevesebb mennyiséget esznek ezért a táplálóanyagok hasznosulása javul. A rendszer megfelelő működtetése mellett csökken a SARA, a ketózis, illetve az ebből eredő emésztési, szaporodásbiológiai és lábegészségügyi problémák mértéke.

A takarmányozási költségek optimalizálhatók azáltal, hogy a robot táp limitálása lehetővé teszi a saját termelésű alapanyagok felhasználását nagyobb arányban, ezáltal a havi vásárolt takarmányozási költség csökkenthető. A robot tápok granulált formában, 3 mm vastagságban kerülnek gyártásra. Fontos az ízletesség, aroma, keménység, a jól emészthető komponensek, a magas rosttartalom. Ezen tápok minősége azért is nagyon fontos, mert a szakmai napon bemutatott fejőrobotok esetén az egyik motiváció a tehenek számára, hogy a robotba bemenjenek, az ott kapott takarmány.

Az egyesület a szakmai napon nem csak az előadásokra, hanem a gyakorlati bemutatóra is nagy hangsúlyt fektetett, ezért is eset a választás Ják településre. Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesület elnökének majorságát és a szomszédos Kövesdi-majorságot is meglátogathatták az érdeklődők. A robottechnika gyakorlati működésének bemutatása közben számos kérdés hangzott el a tehenek beszoktatására, a takarmányozás gyakorlatára, a napi rutinfeladatokra vonatkozóan. Egy érdekes esetet emelnénk ki az elhangzottakból, amely a rendszer meglepően pozitív hatására kivételes példa. A Rácz majorságban történt, hogy a korábbi fejés során a példaként felhozott tehén már csak napi 9 liter tejet adott, de beszoktatást követően a fejőrobot használatával újra 20 liter fölé emelkedett a tejtermelése. Ez természetesen egyetlen extrém példa, de jól mutatja a rendszer használatában rejlő pozitívumokat. Ahogy azt a szakmai napon többen megjegyezték, most már csak a felvásárlási áraknak kellene megfelelően alakulni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

2022.09.23.