Back to top

Május 22. - A biodiverzitás világnapja

Minden év május 22-e a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja. 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján.

Az esemény célja a sajtó, és a közvélemény figyelmének felhívása az élővilág változatosságának fontosságára és védelmére, az azt fenyegető veszélyekre, ezáltal az emberek érzékenyítése a minket körülvevő környezet kérdéseiben. Hazánkban 2005 óta ünnepeljük ezt a jeles napot.

Élő Bolygó Jelentés

A biológiai sokféleség létünk alapja, megőrzése éppen ezért elengedhetetlen. A 2020-as Élő Bolygó Jelentésből kiderül: az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20811 populációja döbbenetesen nagy mértékben, átlagosan 68%-kal zsugorodott. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a globális vizesélőhelyek mintegy 90%-a eltűnt, a megfigyelt 3741 édesvízi populáció (944 emlős-, madár-, kétéltű, hüllő- és halfaj) pedig átlagosan 84%-kal lett kisebb. A vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese.

Életünk biológiai alapjai tehát sebezhetővé és kiszolgáltatottá váltak, melynek legfontosabb kiváltó okai a területhasználat változása és ezáltal az élőhelyek eltűnése és átalakulása, az állatok, a növények és egyéb vadon élő szervezetek túlzott mértékű közvetlen hasznosítása, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és az inváziós idegen fajok terjedése. A következő évtized intézkedései ezért alapvetően meghatározóak lesznek a földi élet változatosságának megőrzésében, melyben mindannyiunknak - intézményi és egyéni szinten is- fontos feladata van.

Az EU 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiája

Az Európai Unió és tagállamai elkötelezettek az iránt, hogy 2030-ra megkezdődjön a biológiai sokféleség helyreállása. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia keretében vállalták, hogy kialakítják a jól kezelt védett területek hálózatát, amely az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-át lefedi. A stratégia az európai zöld megállapodás egyik legfontosabb eleme. A Tanács a 2020. októberi következtetéseiben megerősítette, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy jó példával járjon elöl a biológiai sokféleséget érintő globális válság kezelésében, és hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleséggel foglalkozó 2021. évi ENSZ-konferencián a biológiai sokféleségre vonatkozó új, ambiciózus globális keretrendszer kidolgozásához.

A Bizottság 2020. május 20-án nyújtotta be a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiára vonatkozó javaslatot. Az uniós biodiverzitási stratégia keretében 2030-ig teljesítendő fő célok:

  • védett területek létrehozása az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-án, kiterjesztve a meglévő Natura 2000 területeket
  • a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása EU-szerte 2030-ra konkrét kötelezettségvállalások és intézkedések révén, többek között a növényvédő szerek használatának és kockázatának 50%-os csökkentésével 2030-ig, valamint EU-szerte 3 milliárd fa ültetésével
  • évi 20 milliárd EUR mozgósítása a biológiai sokféleség védelmével és fokozásával kapcsolatos kiadásokra uniós alapokból, valamint nemzeti szintű és magánfinanszírozás bevonásával
  • a biológiai sokféleségre vonatkozó ambiciózus globális keret létrehozása. Az EU arra törekszik, hogy e téren globális szinten jó példával járjon elöl.

Biológiai sokféleség hazánkban

Magyarországon első alkalommal 2005-ben emlékeztünk meg a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjáról, a Fővárosi Állat- és Növénykert rendezvényén, az elmúlt években pedig számos alkalommal izgalmas szakmai programokat szerveztünk a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei és gödöllői intézeteiben, melyek során a sajtó képviselői, a szakemberek és az érdeklődők megismerhették a hazai génmegőrzés feladatait, intézményeit és céljait, valamint információt és ösztönzést kaphattak arra vonatkozóan, hogy a biodiverzitás megőrzése csak széleskörű összefogással lehetséges.