Back to top

Itt vannak a legnagyobb veszélyben a szárazföldi gerincesek

Globális térképet készített egy nemzetközi kutatócsoport azokról a térségekről, ahol a szárazföldi gerinceseket jelentős veszélyek fenyegetik.

A szakemberek meghatározták a kétéltűeket, madarakat és emlősöket veszélyeztető fő tényezőket is, ezek a mezőgazdaság, a vadászat és csapdaállítás, a fakitermelés, a környezetszennyezés, az invazív fajok és a klímaváltozás.

A Nature Ecology and Evolution című tudományos lapban bemutatott tanulmányukkal a kutatók a faji sokszínűség védelmét kívánják támogatni.

Az ENSZ Természetvédelmi Monitorozó Központjának (UNEP-WCMC) munkatársa, Mike Harfoot vezette kutatócsoport munkájában többek között a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat kategorizáló vörös listáját vette alapul. Azonosították azokat a nagy földrajzi területeket, ahol több mint 50 százalék a valószínűsége annak, hogy bizonyos kétéltű-, emlős- vagy madárfajokat a fő veszélyek egyike fenyegeti.

KÜLÖNÖSEN NAGY A FENYEGETETTSÉG DÉLKELET-ÁZSIÁBAN, ELSŐSORBAN SZUMÁTRA ÉS BORNEÓ SZIGETÉN, VALAMINT MADAGASZKÁRON.

A kétéltűeket az európai régióban is nagy veszély fenyegeti, ennek oka a mezőgazdaság, az invazív fajok jelenléte és a környezetszennyezés.

A klímaváltozás hatásai a sarkvidéki régiókban, Ausztrália keleti partjainál és Dél-Afrikában érvényesülnek a legnagyobb valószínűséggel, és főként a madarakat érintik.

A LEGGYAKORIBB VESZÉLYT MIND A HÁROM GERINCES OSZTÁLY SZÁMÁRA A MEZŐGAZDASÁG JELENTI.

A madarakat és emlősöket a vadászat és a csapdák veszélyeztetik legnagyobb mértékben: a madarakat a globális szárazföldi területek 50 százalékán, az emlősöket a területek 73 százalékán. A kétéltűek számára a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb veszélyt, a szárazföldi területek 44 százalékán.

"A következő tíz év döntő jelentőségű a biológiai sokszínűség csökkenése elleni intézkedések meghozatalában" - emelte ki Harfoot. A vizsgálat során szerzett információk segíthetik a döntéshozókat annak kidolgozásában, hogyan lehetnek a legeredményesebbek a veszélyt jelentő tényezők elleni intézkedések.

A szakértők létrehoztak egy olyan térképet is, amely a leginkább védelemre szoruló térségeket mutatja be. Ilyen területek a Himalája, Délkelet-Ázsia, Ausztrália keleti partvidéke, Madagaszkár lombhullató erdői, a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgy egyes részei, a nyugat-afrikai Guinea erdői, a dél-amerikai atlanti partvidéki esőerdők, az Amazonas-medence és az Andok északi része.

Forrás: MTI/Origo.hu

2021.08.31.