Agrárökológiai és Génmegőrzési Kutatócsoport

A kutatócsoport tevékenységi köre

A kutatócsoport fő tevékenységi köre a baromfitenyésztéssel és a baromfi génbanki tevékenységgel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatás és fejlesztés. Részt vesz a régi magyar baromfifajták hasznosítását célzó intézeti és konzorciális projektekben és ezekhez kapcsolódva a fajtatisztán tartott, ill. keresztezett állományok teljesítményvizsgálatát is végzi. Vizsgálja a régi magyar haszonállatfajták ökológiai és ökológiai típusú hasznosításának lehetőségeit, és az ökológiai termék-előállítást. Vidékfejlesztési projektek keretében szervezi a hazai HU-BA mintafalu programokat, értékeli azok eredményeit, részt vesz a kárpát-medencei faluprogramokban és háztáji gazdálkodás fejlesztési programjaiban. Ezek a tevékenységek hátrányos helyzetű vidékek állattenyésztésének és a helyi génmegőrzési munkának a fejlesztését is szolgálják.

Haszonállat-génmentési feladata során a Kárpát-medence haszonállat géntartalékait méri fel, ritka fajták és egyedek gyűjtését végzi, és részt vesz új génbanki nukleusz állományok kialakításában.

A csoport kutatói irányítják az intézmény délkelet-ázsiai programjait a „Kutatás a fejlesztésért” témakörben, nemzetközi együttműködések keretében vizsgálják a régi magyar baromfifajták trópusi és szubtrópusi adaptációs képességeit, valamint részt vesznek a szegény vidékek állattenyésztési-fejlesztési programjaiban.

A kutatócsoport fejleszti az intézet hazai és nemzetközi kapcsolatait haszonállat-génmegőrzés és agrár-ökológia szakterületeken. Ennek keretében jelentős konferenciaszervezési feladatokat lát el, mint az 1998-tól kétévente rendszeresen megrendezett Magyar-Vietnami konferenciasorozat.

Takarmányozási csoport

A baromfi géntartalékok és az alternatív baromfitenyésztés helyzete és jövője. MTA konferencia

Napjaink baromfiipara nagyon szűk genetikai bázisra épül. A géntartalékok jelentős részének helyzete a fejlett országokban kritikussá vált. A baromfitenyésztés biodiverzitása a fejlődő országok hagyományos baromfitartásának és a fejlett világ alternatív baromfitenyésztési rendszereinek, génmegőrzési programjainak fennmaradásától és fejlődésétől függ. Ezért alapvető szemléletváltásra – alternatívákra – van szükség a baromfitenyésztés fejlesztésében is. A hazai fajta-előállítás, elittenyésztés és a géntartalékok országos szintű, fokozott védelmének és fejlesztésének szervezése sem halasztható, hiszen hosszú távon ezek a genetikai alapok teszik lehetővé a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés fenntarthatóságát, tradicionális és új tenyésztési és tartási formák kialakítását.

Az alternatív baromfitenyésztés legfontosabb ismérve a fenntartható mezőgazdaság szolgálata. Ennek alapján határozhatók meg az alternatív termelési- és tartásmódok és a termelésbe vonható fajok és fajták is. A hazai alternatív, ökológiai típusú állattenyésztés szerkezete lényegesen eltér a konvencionálisétól, ezért a jövőben elsősorban a baromfifélék lényegesen nagyobb arányúbevonása szükséges az ökológiai típusú és más, alternatív jellegű gazdálkodásba. Ennek egyik lehetősége a hungarikum jellegű baromfitermékek fejlesztése.

Szalay István – Kovácsné Gaál Katalin(2008) A baromfi géntartalékok és az alternatív baromfitenyésztés helyzete és jövője. MTA konferencia, 2008. november 12. "A baromfiágazat helyzete és jövőbeni kilátásai”. Állattenyésztés és Takarmányozás 57(5):425-438.

  

A háziállat-géntartalékok szerepe a vietnami tradicionális mezőgazdaságban

A fontosabb takarmány-alapanyagok Vietnamban a rizs, rizsszalma, édesburgonya, cukornád, kertészeti melléktermékek és a természetes fűfélék. A vidéki lakosság többsége kistermelő, 75%-uk állattenyésztéssel is foglalkozik, közülük 95% a helyi, őshonos állatfajtákat tartók aránya. A helyi fajtákkal állítják elő a hús 80%-át és a tojás 75%-át. Az állattenyésztés az összes mezőgazdasági termelés 20-25%-át adja. A sertéshús az összes húsfogyasztás 70%-át teszi ki. A kis ráfordítással működő mezőgazdasági termelés jelentős részben a természeti erőforrásokat és a helyi fajtákat hasznosítja, fenntartható módon. Az igavonásra használt Uriu szarvasmarha túlélte a gépesítést, és Nghe An tartományban annak köszönhetően maradt fönn, hogy a sziklás talajú rizsföldek elsősorban állati erővel művelhetők. A Dong Tao csirke a különleges vietnami fogyasztói igényeknek felel meg, így létszáma növekszik. A Bau Qui kacsát a Vietnamban élő thai etnikum őrizte meg úgy, hogy elpusztított minden idegen fajtájú, a környékbeli Quy Chau hegyekből bekerült állatot. A kistestű I sertést (vietnami csüngő hasú sertést) a kihalás veszélye fenyegeti, az intenzív sertéstenyésztés térnyerése miatt. Az ellenálló, nagytestű Mong Cai sertés létszáma növekszik, elsősorban a félintenzív tartást folytató kisgazdaságokban terjedt el.

Dong Xuan, D.T., Szalay, I., Su, V.V., Tieu, H.V., Dang Vang, N. (2006) - Animal genetic resources and traditional farming in Vietnam. Animal genetic resources and traditional farming in Vietnam (A háziállat-géntartalékok szerepe a vietnami tradicionális mezőgazdaságban) Dong Xuan, D.T., Szalay, I., Su, V.V., Tieu, H.V., Dang Vang, N.- Animal Genetic Resources Information, 38. 1-17.

  

A Kárpát-medencében honos régi baromfifajták génmegőrzésének lehetőségei

A géntartalékként fenntartott, tradicionális magyar baromfifajták – azaz a régi magyar tyúk-, pulyka, gyöngytyúk- lúd- és kacsafajták – története igazolja korábbi jelentős szerepüket a Kárpát-medence mezőgazdaságában, családi gazdaságaiban. A baromfiipar fejlődésével azonban a régi fajták fokozatosan eltűntek vidéki élőhelyükről, ezért az 1970-es évek elején a ritka fajták és változatok eredeti állományainak megőrzését célzó, állami támogatást is magában foglaló génmegőrzési programok bevezetése vált szükségessé. 1997-től a régi magyar baromfifajták génmegőrzési programjait civil szervezetként a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE), régi baromfifajtáink jelenleg egyetlen, hivatalosan bejegyzett tenyésztő szervezete irányítja és ellenőrzi.

A helyi kultúrnövény- és haszonállatfajták a különböző, ökológiai típusú termelési rendszerek és termékek fejlesztése révén kiemelt jelentőségűek lehetnek a helyi agro-biodiverzitás és agro-ökoszisztémák megőrzésében, ami az agrártermelés fenntarthatóságának alapja. Ebben a folyamatban a helyi baromfifajták már a közeli jövőben komoly szerepet játszhatnak. Ennek érdekében, első lépésként a helyi fajtákra kidolgozott génmegőrzési programok pontos végrehajtása szükséges. A biztonságosan megőrzött állományok hosszú távú fenntartása és sokrétű hasznosítása új szemléletet igényel. A génmegőrzést ki kell terjeszteni a funkcionális, in situ génbankok kialakítására, a termelési tulajdonságok értékelését célzó kutatásokra különböző éghajlati környezetben, többszintű oktatási tevékenységre, a fenntartható termelési módok és piacképes termékek kidolgozására, a családi gazdaságok baromfitartásának fejlesztésére, beleértve a hobbitenyésztők által nyújtott lehetőségeket is, a helyi fajták felmérését és visszatelepítésük lehetőségeit célzó terepvizsgálatok végzésére a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekben, a fajtabemutatás és népszerűsítés feltételeinek kialakítására. A tanulmány a magyar baromfi génmegőrzés tapasztalatait és gyakorlatát az említett új szemlélet eredményeként megvalósult néhány példával alátámasztva mutatja be.

Szalay I., Kisné Do thi Dong Xuan, Virág Gy., Szentes K.Á., Bódi L. (2009) Prospects for conserving traditional poultry breeds of the Carpathian Basin. AWETH 5(2):119-148.

  

További publikációk (2011-2012)

Könyvrészlet

Szűcs E., Szalay I. (2011) Indigenous farm animal breeds in Hungary. In E. Szűcs, Sz. Konrád, E.N. Sossidou (eds.) Basics of Animal Welfare & Product Quality. Szent István Univ. Gödöllő, p. 131-151.

nektar.oszk.hu/en/manifestation/3324146

Szalay István – Kovács Judit – Bodó Imre (2012) A hazai haszonállat géntartalékok védelmi rendszere. In Jávorka L. (szerk.) „Emberségről példát…” Válogatott közlemények Bodó Imre 80. születésnapjára. MSZTE kiadványa; pp. 306-309. ISBN 978-963-08-4900-5

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1041%3Ahagyomanyos-haszonallataink-az-uj-evezredben&catid=358%3Apublicisztika&Itemid=133&lang=hu

Szalay István (2012) Szelekciós lehetőségek régi haszonállataink génmegőrzésében. In Jávorka L. (szerk.) „Emberségről példát…” Válogatott közlemények Bodó Imre 80. születésnapjára. MSZTE kiadványa; pp. 285-305. ISBN 978-963-08-4900-5

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1041%3Ahagyomanyos-haszonallataink-az-uj-evezredben&catid=358%3Apublicisztika&Itemid=133&lang=hu

 

Folyóiratcikk

Cserhátiné, Kovács J., Bodó I., Koppány G., Szalay I. (2011) Hagyományos haszonállataink az új évezredben. Biokontroll 2(2):23-27.

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1041%3Ahagyomanyos-haszonallataink-az-uj-evezredben&catid=358%3Apublicisztika&Itemid=133&lang=hu

Szalay István (2012) Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben. Biokultúra 23(6):27-28.

http://www.biokontroll.hu/cms/images/stories/eloadasok/Szalay_Istvan_eloadas_Fajtak_es_tartasmodok.pdf

 

Konferencia-kiadvány

Szalay István; Kisné Do thi Dong Xuan; Bódi László; Barta Ildikó; Kovács Judit (2012) Fenntartható kutatás és fejlesztés a haszonállat géntartalékok megőrzési rendszerében. KUTATÁS A GÉNMEGŐRZÉSÉRT „Kutatás, fejlesztés és innováció a géntartalékok védelmében” BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VILÁGNAPJA, „Hagyományos kultúrnövényeink és haszonállataink az új évezredben” Konferencia Kiadvány, Absztrakt-kötet, Szerk: Kovács Judit és Greguss Ditta; 2-3. p. KÁTKI, Gödöllő, 2012. 05. 21-22.

Kovács Judit; Szentes Katalin Ágnes; Kisné Do thi Dong Xuan; Bódi László; Koppány Gábor; Székelyhidi Tamás; Szalay István (2012) HU-BA faluprogram. Az őshonos magyar baromfifajták tenyésztésére és tartására alapozott falufejlesztési program. KUTATÁS A GÉNMEGŐRZÉSÉRT „Kutatás, fejlesztés és innováció a géntartalékok védelmében” BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VILÁGNAPJA, „Hagyományos kultúrnövényeink és haszonállataink az új évezredben” Konferencia Kiadvány, Absztrakt-kötet, Szerk: Kovács Judit és Greguss Ditta; 22. p. KÁTKI, Gödöllő, 2012. 05. 21-22.

DONG XUAN, KISNE DO THI, SZALAY ISTVÁN., PHUNG DUC TIEN, PHAM THI MINH THU (2012) OVERVIEW OF ETHICAL FRAME OF AGRICULTURAL RESEARCH FOR DEVELOPMENT (ARD). SUSTAINABLE IMPROVEMENT OF POULTRY RESEARCH FOR DEVELOPMENT (PRD) WITH HUNGARIAN GENETIC RESOURCES IN THE REMOTE AREAS OF SOUTHEAST ASIA. BOOK OF ABSTRACTS, 7th Vietnamese–Hungarian International Conference on Agricultural Research for Development (ARD) Including “International EU-SEA Scientific Symposium on Agricultural Research for Development (ARD) with special regards to Ecological Farming Systems”, Can Tho, 26-30 Aug 2012; p 8.

http://websrv.ctu.edu.vn/en/news_det.php?id=470

I. SZALAY, DO THI DONG XUAN, KISNE, L. BODI, I. BARTA, T.R. FERENCZ, J. KOVACS (2012) THE HUNGARIAN PROTECTION SYSTEM OF FARM ANIMAL GENETIC RESOURCES AND ITS RESEARCH AND DEVELOPMENT SCOPES. BOOK OF ABSTRACTS, 7th Vietnamese–Hungarian International Conference on Agricultural Research for Development (ARD) Including “International EU-SEA Scientific Symposium on Agricultural Research for Development (ARD) with special regards to Ecological Farming Systems”, Can Tho, 26-30 Aug 2012; p 13.

http://websrv.ctu.edu.vn/en/news_det.php?id=470

 

Egyéb közlemény

Szalay István; Kovács Judit (2012) Tudományos génmegőrzés. Biológiai Sokféleség Világnapja a KÁTKI-ban. Magyar Állattenyésztők Lapja XL:26-27.

http://www.allattenyesztok.hu/magyar-allattenyesztok-lapja/genmegorzes-biologiai-sokfeleseg-vilagnapja-a-katki-ban

Gippert Tibor - Szalay István (2011) Újra önálló a Kisállattenyésztési Kutatóintézet. Baromfi ágazat, 2011. (11. évf.) 1. sz. 62-63. old.

http://baromfiagazat.hu/kiadvanyok/2011-1-szam

 

Kiemelt publikációk

Könyvek

Szalay I. (2002) Régi magyar baromfifajták. Old Hungarian Poultry. (magyar és angol nyelven). Mezőgazda Kiadó, Budapest. 111 p. ISBN:9789639358348

www.mgegodollo.hu/WEBSET_DOWNLOADS/526/Régi magyar baromfifajták_Szalay_2002.pdf

Szalay I. (szerk.) (2004) Alternatív baromfitenyésztés és –tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 321 p. ISBN:9789632860572

www.mgegodollo.hu/WEBSET_DOWNLOADS/526/Alternatív baromfitenyésztés és -tartás_Szalay I. szerk_2004.pdf

Szalay I., Barna J., Kőrösiné Molnár A. (2004) A gyöngytyúk. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 152 p. ISBN: 963 286 148 5

www.mgegodollo.hu/WEBSET_DOWNLOADS/526/A gyöngytyúk_Szalay I_Barna J_Molnár A_2004.pdf

Tóth Sándor – Szalay István (szerk.) (2008) A haszonállatfajok szelekciója. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 214 p. ISBN: 9789632864945

www.mgegodollo.hu

Folyóiratcikk

Bodó I.– Szalay I. (2007) Génbázisok megőrzése a fenntartható állattenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás 56(5):403-413.

Szalay István – Kovácsné Gaál Katalin(2008) A baromfi géntartalékok és az alternatív baromfitenyésztés helyzete és jövője. MTA konferencia, 2008. november 12. „A baromfiágazat helyzete és jövőbeni kilátásai”. Állattenyésztés és Takarmányozás 57(5):425-438.

www.jomagyararu.hu/elelmiszer_rendeletek/red_master_baromfi.pdf

Szalay I., Kisné Do thi Dong Xuan, Virág Gy., Szentes K.Á., Bódi L. (2009) Prospects for conserving traditional poultry breeds of the Carpathian Basin. AWETH 5(2):119-148. http://www.animalwelfare.szie.hu/cikkek/200902/AWETH2009119148.pdf

Phung Duc Tien, Pham thi Minh Thu, Nguyen Ngoc Dung, Nguyen Thi Nga, Bach thi Thanh Dan, Kisné Do thi Dong Xuan, Szalay István (2010) Régi magyar pulykafajták Délkelet-Ázsiában: a vietnami adaptációs vizsgálatok áttekintése. AWETH 6(1):49-68.

www.epa.oszk.hu/02000/02067/00017/pdf/EPA02067_AWETH2010049068.pdf