30. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

2018. május 30-án a Kaposvári Egyetemen jubileumi, 30. alkalommal tartották meg a Nyúltenyésztési Tudományos Napot, melyen a Haszonállat-génmegőrzési Központot Dr. Eiben Csilla képviselte. A résztvevők a nyúltenyésztés teljes vertikumát képviselték: egyetemen és kutatóintézetben dolgozó oktatók, kutatók és hallgatók, a nyúlágazat vezető szakemberei (takarmánygyártók, vágóhidak képviselői) és nagyszámú termelő. A programot a WRSA magyar tagozatának éves ülése zárta.

Elsőként Matics Zsolt, az idei rendezvény szervezőbizottságának elnöke köszöntötte a 30. Nyúltenyésztési Tudományos Napra összegyűlt szakembergárdát, majd Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem dékánja szólt az egybegyűltekhez.

Szendrő Zsolt akadémikus, a konferencia meghatározó életre hívója és szervezője áttekintette az elmúlt 30 évet. A rendezvény sikerét és nívóját jelzi az 570 előadás (4200 megjelent oldal a kiadványokban), amelyet főleg magyar kutatók, PhD hallgatók és neves külföldi kutatók tartottak a nyúltenyésztés minden területéről (12 országból 38 meghívott előadó). Számos közleményt közöltek később nemzetközi konferencián vagy tudományos lapban.

  

Juráskó Róbert a magyar nyúltenyésztés 2017. évi helyzete című előadásában szólt a nyúlhústermelésről, a támogatásokról és a biológiai alapokról. Az őshonos magyar óriás nyúlfajta nyilvántartott anyalétszáma 250-300, ami 0,2%-os részarányt jelent a hazai nyúlállományban. Tart a nyúlhúsfogyasztást ösztönző kampány, amelynek eredményeként 6%-kal nőtt a nagy áruházláncokban folyamatosan kapható, konyhakész nyúltermékek belföldi fogyasztása. Cél a fogyasztók tudatosítása, hogy a nyúlhús kiváló élelmiszer, a 21. század fehérjeforrása. A polcokon nem a házi kedvenc, hanem hústermelő nyulak húsa kapható. 2022-re ágazati cél a 7 millió vágónyúl előállítása, az 1-2%-os belföldi fogyasztás 5-10%-ra növelése és a nyúlhús ÁFA tartalmának kedvezményes, 5%-os szintre csökkentése.

Az egyik külföldi vendég a WRSA alelnöke, a mexikói Gabriela González-Mariscal volt, aki a nyúlszaporítás egyes kérdései (ivarzás, ovuláció, szoptatás, állatjólét) és speciális laboratóriumi vizsgálatok (viselkedési neuroendokrinológia) összefüggéseiről tartott előadást.

  

A szója kiváltása más fehérjeforrással a nyúltakarmányozásban is érdekes lehet. E témakörben a Csehországot képviselő két meghívott, Linda Uhlířová és Zdeněk Volek a csillagfürt hasznosíthatóságáról adott tájékoztatást.

A délutáni szakmai fórumon több szakember aktuális kutatási eredményekről számolt be a résztvevőknek.

  • Szendrő Zsolt a születési súlyra ható tényezőkről és a születési súly szerepéről tartott összefoglaló előadást.
  • Metzger Szilvia az állatkísérletek magyar és európai szintű jogi szabályozásáról adott hasznos információt.
  • Eiben Csilla a HáGK képviseletében „Az anya-alom elkülönítés és fényprogram hatása az anyanyulak termelésére” című előadása jól kapcsolódott a mexikói vendég által felvetett témához.
  • Kasza Rozália a Pannon Ka fajta és testzsír-tartalomra szelektált vonalainak termelését mutatta be.
  • A hőstressz a nyúltenyésztésben is gond lehet, hatása függhet a genotípustól. Terhes Katalin a hőstressz hatásairól számolt be a testzsír-tartalomra szelektált növendék- és anyanyulakon.
  • Vajon a hűvös ivóvízzel javítható a melegben tartott növendék és anyanyulak termelése? Erről szólt Matics Zsolt előadása.
  • Nyugat-Európában szorgalmazzák az anyanyulak csoportos tartását annak dacára, hogy a csoportba lépéskor fellépő agresszió a nyulak természetes viselkedése, gyakori harapási sérülés a következmény. Ezért próbálják kombinálni az egyedi és csoportos elhelyezést, ez volt a témája Gerencsér Zsolt aktuális előadásának.
  • Ács Virág előadása a Pannon fehér nyúlfajta szaporasági tulajdonságainak szelekciós index módszerrel való javításáról szólt.
  • Tejelő teheneknél az ellés utáni energiapótló drencselés (kényszeritatás) rutinszerű eljárás. Nyúlban ennek használhatóságáról számolt be Kacsala László.

A programot a WRSA magyar tagozatának éves ülése zárta.